sajtótájékoztató

Új szervezet segíti a mozgásukban korlátozottak mindennapjait

Dévai Nagy Kamilla előadóművész, Topolcsányi Laura író és Vásári Mónika színművész vehette át február 22-én pénteken a Szeleczky Zita-díjat. Az 1930-as, 1940-es évek egyik legismertebb előadóművésze szellemi hagyatékának ápolásáért járó elismeréseket ünnepélyes keretek között adták át a budapesti Józsa Judit Galériában.

2019-ben első alkalommal osztották ki a Szeleczky Zita-díjakat a világ magyarságának egyik legelkötelezettebb szószólójának emlékére.

Az erdélyi származású Józsa Judit kerámiaszobrász által elkészített emlékplaketteket idén Dévai Nagy Kamilla előadóművész, Topolcsányi Laura író és Vásári Mónika színművész kapták meg. Meglepetésként Szeleczky Zita-életműdíjat vehetett át Jávor Zoltán, a művésznő keresztfia. Mindannyian elévülhetetlen érdemeket szereztek a Szeleczky Zita életmű ápolásában. 

A díjátadó gála műsoráról a Tóth Mariann által vezetett badacsonyi borvidéken működő Himffy Irodalmi-kör gondoskodott. Badacsonytomaj polgármestere azért is vállalkozott személyesen is a Szeleczky Zita Wass Alberttel folytatott levelezésnek megidézésére, hogy érzékeltesse a magyar vidék embereinek a művésznő közéleti tevékenysége iránti tiszteletét. Az est folyamán Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő szavalatát, és Dévai Nagy Kamilla zenés előadását is meghallgathatta a közönség.

„Szeleczky Zita magyar verseket szavalt a II. világháborúba menő kiskatonáknak, emiatt 1945 után a kommunista diktatúra koholt vádja, nevezetesen háborús uszítás miatt száműzetésbe kényszerült. A népbíróság által hozott ítéletet 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette” – mesélte Szöőr Anna, a díj társalapítója.

Szeleczky Zita emigrációs küldetésének csúcsa az Argentínai Magyar Színház megalapítása, majd az 1956-ban hazánk érdekében az argentin elnöknél folytatott lobbi tevékenysége. A világszerte tartott számtalan fellépése, rádió és televízió felvétele mellett az Amerikai Egyesült Államokban felvette a kapcsolatot Jimmy Carter amerikai elnökkel, így az ő közreműködésével került vissza Magyarországra 1978-ban a Szent Korona.

Wass Alberttel együtt átvehettték a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, majd posztumusz Magyar örökség díjjal ismerték el a munkáját, de a művész teljes rehabilitációja a közbeszédben a mai napig nem történt meg.

Jávor Zoltán, Szeleczky Zita keresztfia, a Nemzet kishúgáért Alapítvány alapítója éppen ezért küldetésének tekinti, hogy méltó módon gondozza szellemi hagyatékát és a szellemi értékeit megismertesse az utókorral.

„Az alapítvány célja nem csak az archivált művészeti anyag életben tartása, hanem a II. világháború után száműzetésbe kényszerült Szeleczky Zita összmagyarságot érintő közéleti és kulturális szerepének a bemutatása”– fogalmazott Szöőr Anna.

A Fürdőszoba és Otthoni Wellness Kiállítás első napján adták át az Év fürdőszobája 2020 tervezői pályázat szakmai- és közönség-díjait.

Átlépte a százezret a babaváró támogatást igénylő párok száma, azaz legalább kétszázezer fiatalnak nyújtott segítséget a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fektess startup iparágakba, ne csak startupokba

Mégis van mozi!

Halas finomságokkal, receptfüzetekkel és gyermekeknek szóló ügyességi játékokkal népszerűsíti a halfogyasztást az Agrármarketing Centrum (AMC) a budapesti „Adventi ünnep a Bazilikánál” címet viselő rendezvényen.

Rengeteg vizet pocsékol egy átlagos autómosó.

Világátlagban 144 liter vizet pazarolunk el minden egyes autómosással, ami azt jelenti, hogy már öt-hat alkalommal elhasználjuk egy ember éves ivóvízszükségletét, ráadásul nagy mennyiségű vegyszert és veszélyes anyag is keletkezik. Bár léteznek vízvisszaforgatós autómosók, ez közel sem jelenti azt, hogy nullás a vízszámlájuk a hónap végén. A problémára egy nanotechnológiás rendszer lehet a megoldás, amellyel mindössze másfél deciliter az átlagosan elhasznált vízmennyiség járművenként.

A hétköznapokban a legtöbbször bele sem gondolunk, hogy mennyi vizet pazarolunk el, amikor beparkolunk egy hagyományos vagy gépi autómosóba. Ráadásul a legelterjedtebb technikák sok esetben nemcsak a környezetünkben tesznek károkat, hanem a kocsinkban is.

A vizes autómosás lényege, hogy vegyszereket és a nagy mennyiségű víz tehetetlenségét használják fel a kosz eltávolítására. Ezt követően egy kendővel a tiszta felületet szárazra törlik, aminek következtében létrejön egy tiszta fémfelület. A probléma viszont az, hogy nincs rajta védelem, és ha mégis maradt valahol akár egy porszem is, akkor azon a védtelen rétegen karcol a törlőeszköz. Előfordul, hogy a fémfelületre víz alapon viaszt visznek fel, de ennek az anyagnak pont az a jellemzője, hogy nem oldódik a vízben, ezért csak minimális mennyiség marad meg belőle az autón.

Maróti Árpád, a GreenLine alapítója arról beszélt, statisztikák szerint világátlagban 144 liter vizet használnak el egy autómosáskor, de a tényleges adat valahol a 100 és a 400 liter között mozoghat.

„Léteznek vízvisszaforgatós autómosók is, ahol újrahasznosítják a vizet, de nincs tökéletes vízszűrés, tehát ott is elvész sok a pár száz literből. Nekik sem nullás a vízszámlájuk hónap végén” – magyarázta.

Emlékeztetett, néhány éve a vízközmű szolgáltatók egy projekt keretében arról számoltak be, hogy ha Magyarországon elhagynánk az otthoni slaggal pancsolós mosást, akkor több millió embernek a vízszükségletét spórolhatnánk meg. Egyszerű kiszámolni: napi két-három literes fogyasztással számolva egy ember 700-1000 liternyi vizet iszik meg egy évben, amit 5-6 autómosással el is pazarolunk.

Maróti Árpád elmondta, a GreenLine nanotechnológiával dolgozik, amit napjainkban egyre több szakterületen alkalmaznak, így például a gyógyszeripar és a kártevőirtás mellett a számítástechnikában is. . Ez egy gyártástechnológiai jellemző, ami a mikrométernél 1000-szer kisebb részecskéket jelent..

„A nanotechnológiás hatóanyag be tud úszni a karosszéria és a kosz közé, amit aztán a megfelelő kendővel le is lehet törölni róla. Több száz autón teszteltük az eljárást, és mindössze másfél deciliter víz volt az átlag felhasználás autónként. A kendők pedig közel százszor újrahasznosíthatók” – fogalmazott a vállalat alapítója.

A szakember úgy látja, az embereknek továbbra is a szokásuk rabjai, hiába vannak rá egyértelmű jelek, hogy lennének környezetbarátabb és kényelmesebb megoldások is annál, mint amiket használunk.

Az GreenLine száz százalékban magyar franchise. Az első ilyen autómosó hat évvel ezelőtt indult tesztüzemben, mára már 15 helyen érhető el Magyarországon, de Szlovákiában, Svájcban, Németországban és Ausztriában is vannak partnereik.

A koronavírus-járvány második hulláma súlyosabb az elsőnél, de az ország egésze és a magyar egészségügy ma lényegesen felkészültebben áll szemben a vírus jelentette kihívással - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki  online sajtótájékoztatóján.