Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804‒1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.
Marastoni Magyarország reformkori megújulásához csatlakozott, portréfestőként működött a pozsonyi, illetve kolozsvári országgyűlések idején, valamint évtizedekig a nemesi és polgári családok megrendelésére dolgozott. 1846-ban Pesten a Nagyhíd utcában, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg – minden vagyonát beáldozva ‒ úttörő intézményét, az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A szükséges műtárgymásolatokat, gipszszobrokat, metszeteket Itáliából szerezte be. A megnyitó Pest meghatározó kulturális eseménye volt, nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává választották. A pártoló szervezettel is támogatott művészképző magánintézmény 1860-ig, Marastoni haláláig állt fenn. Iskolájában a 19. század második felének fontos művészei is ‒ többek közt Szemlér Mihály és Lotz Károly – tanultak.
A kiállítás bemutatja Marastoni Jakab családját és tanulmányait, nyomon követi életútját Velencétől Bécsen és Pozsonyon át Pestig. Pesten működő Akadémiája és az onnan induló, majd később nagy hírnévre szert tett magyar művészek korai tevékenysége meghatározó volt a reformkori Pozsony és Pest alakulásában egyaránt. E korban – ahogy sokszor ma is ‒ egy művész gyakran Európa különböző pontjain próbált szerencsét, Marastoni többféle nemzethez kötődő identitása a Habsburg Birodalom közép-európaiságába foglalva természetes volt. A reformkor végén Barabás Miklós mellett az ország legjelentősebb portréfestőjének számított, majd a dagerrotípia korai kísérletezőjévé is vált. Magánintézménye az 1871-ben megalakuló állami művészeti oktatás legjelentősebb elődje volt.
Ez az első kiállítás, amely kísérletet tesz Marastoni Jakab életművének áttekintésére. Amellett, hogy a Budapesti Történeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből, a Fővárosi Képtár anyagából indult ki, a legjelentősebb hazai közgyűjtemények, mint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött műveit mutatja be. Emellett számos műalkotás először látható Budapesten, mint például a Pozsonyi Városi Galériából kölcsönzött, nagy méretű, a Scherz családot ábrázoló családportré, de mindeddig sosem volt látható a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményének különleges rajzi anyaga sem, közel 60 tanulmányi rajz. Az időszaki kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2025. október 26-ig látogatható, mindennap 10‒18 óra között.
