Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A tudomany.hu összeállítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.
Az új koronavírus (2019-nCoV) megjelenése, gyors terjedése váratlan kihívások elé állított bennünket, az egész emberiséget érintő pandémiáról van szó. A betegség tüneteit nagyjából ismerjük, mechanizmusát már kevésbé, hosszú távú egészségi hatásait pedig egyáltalán nem. A járvány egyéb következményei (pl. gazdasági válság, politikai kihatások) is beláthatatlanok jelenleg. A hazai és nemzetközi sajtó napi szintű tájékoztatást ad a vírus terjedéséről, megbetegedési statisztikákról, hatósági rendelkezésekről és a járvány terjedésének megelőzését szolgáló teendőkről.
Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült összeállításunk célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.
Az idén újonnan izolált új koronavírus (2019-nCoV) rendszertanilag a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyikéhez, a béta-koronavírusokhoz tartozik. Örökítőanyagként nagy méretű, egyszálú RNS-t tartalmaz; az ezt védő kapszidburkot egy lipidjellegű külső burok határolja, amihez napkoronához hasonlító glikoprotein-tüskék kötődnek. Korábban az ugyanehhez a csoporthoz tartozó SARS (2002–2003) és MERS (2012) vírusok okoztak számos halálesettel járó világjárványt.
A 2019-nCoV emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.
A hideg időjárás és a hó nem pusztítja el az új koronavírust
Semmi okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás elpusztítja az
új koronavírust vagy más betegségek kórokozóit. Az egészséges ember
normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül
a külső hőmérséklettől, illetve az időjárástól. Ez kedvező
feltételt teremt a vírus továbbéléséhez és terjedéséhez.
A forró fürdő nem akadályozza meg az új
koronavírus-fertőzést
Azzal, hogy forró fürdőt veszünk, nem tudjuk megakadályozni, hogy
az új koronavírussal megfertőződjünk. Az egészséges ember normális
testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül attól,
milyen hőfokú vízben fürdik, illetve zuhanyozik. A rendkívül forró
vízben történő fürdés ráadásul káros is lehet.
A koronavírus nem terjed a szúnyogcsípéssel
A mai napig semmilyen bizonyíték vagy adat nem támasztja alá, hogy
az új koronavírust terjeszthetik szúnyogok is. Az új koronavírus
légúti vírus, amelyet a fertőzött személyek elsősorban a köhögéskor
vagy tüsszentéskor a levegőbe juttatott cseppekkel, nyálcseppekkel
vagy orrváladékkal terjesztenek. Kerülje azoknak a közelségét, akik
köhögnek vagy tüsszögnek!
A kézszárítók nem pusztítják el az új koronavírust
A
