Karácsony Gergely főpolgármester szerint működésképtelenné válhat Budapest, miután az államkincstár 10 milliárd forintot vont le a főváros számlájáról. A likviditás megőrzése érdekében több fővárosi cég kifizetéseit is leállították, valamint a közösségi közlekedés leépítése is szóba került.
A szakszervezetek szerint rendkívül súlyos következményekkel járna, ha a Budapesti Közlekedési Központnál csökkentenék a kapacitásokat. Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke kijelentette, hogy szükség esetén a sztrájktól sem zárkóznak el.
Mint írtuk, Karácsony Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy működésképtelenné válhat a főváros, miután a Magyar Államkincstár több mint 10 milliárd forintot emelt le Budapest folyószámlájáról. A főpolgármester szerint a szolidaritási hozzájárulás beszedése törvénytelen volt, mivel kedden nyújtották be a bíróságnak az azonnali jogvédelem iránti kérelmet.
Megjegyezte, hogy a likviditás megőrzése érdekében leállította a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ és a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft. kifizetéseit. „Fel kell készülniük arra az esetre is, ha nem kapnák meg az azonnali jogvédelmet, ezért a BKK munkatársai vészforgatókönyvet is készítenek” – jelentette ki Karácsony Gergely. Hozzátette, hogy az azonnali jogvédelem mellett ideiglenes intézkedési kérelmet is benyújtanak, hogy a bíróság visszautaltassa a 10 milliárd forintot.
A bejelentésre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is reagált. Azt írta: a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetnie, Budapest ezt nem tette meg, ezért az inkasszót jogosan alkalmazták.
A csődközeli állapot miatt a közösségi közlekedés leépítésének lehetősége is felmerült, ám a szakszervezetek határozottan tiltakoznak az ötlet ellen. Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke a hvg-nek úgy nyilatkozott, hogy vizsgálják, milyen „kemény eszközökkel” tudják felhívni a politikusok figyelmét a válság súlyosságára.
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint már a sztrájk lehetősége is felmerült, de a jogszerű formájához további vizsgálatok szükségesek.
Naszályi Gábor szerint már az is súlyos következményekkel járna, ha a BKK-nál csökkentenék a kapacitásokat. Úgy véli, hogy az utasok jelentős része térne vissza az autózáshoz, ami a közúti közlekedést is megbénítaná. Szerinte a mostani szintre később sem lehetne visszaépíteni a rendszert, különösen a munkaerőhiány miatt.
„A közösségi közlekedésben jelentős megtakarítást nem lehet elérni anélkül, hogy az elképesztő társadalmi károkkal járna” – jelentette ki a lapnak Király Bence. A Közlekedő Tömeg Egyesület alelnöke szerinte a főváros költségvetésének kétharmadát emészti fel a közösségi közlekedés, és évente mintegy 270 milliárd forintból működik a BKK. Ennek döntő része közvetlen közlekedési kiadás, amelyből néhány tízmilliárd forintot sem lehetne összespórolni.
A BKK bizonytalan helyzetét tovább nehezíti, hogy Walter Katalin, a cég vezérigazgatója csütörtökön beadta a felmondását. A nyilvánosságra került indoklásban a fővárosi cégvezetői pályázatok körül kialakult válságot említette. Meglátása szerint a kiválasztási folyamat sokszor diszkriminatív és kiszámíthatatlan volt, emellett az információkhoz sok esetben „kizárólag a sajtóból, közösségimédia-posztokból vagy folyosói pletykákból” jutott hozzá.